POZSONY májsu 9. (WEBNOVINY) – A Transpetrol és az OMV által szorgalmazott kőolajvezetéknél, amely Ausztriából a Csallóközön át vezetne, sokkal jobban veszélyezteti az ivióvíztározót a meglévő Barátság kőolajvezeték. Ezt állítja Miklós László, a Magyar Koalíció Pártjának parlamenti képviselője. „Ha azért emeljük fel szavunkat, hogy az új kőolajvezeték gondot okozhat, nos, vegyük tudomásul, hogy tízszer nagyobb az előfeltétele annak, hogy a már meglévő okoz katasztrófát“, állapította meg Miklós, aki persze nem ért egyet az új vezeték építésével sem. Bár szerinte a Barátság kőolajvezetéket jól monitorozzák, hiába, ha az a régi technológiák alkalmazásával épült.
A hatvanas évek óta Szlovákián keresztül vezető Barátság kőolajvezeték több vízkészlet közvetlen közelében, néhány védett területen keresztül és oylan védett területeken át halad, amelyek részét képezik a NATURA 2000-ben is nyilvántartott védett térségnek. „A Barátság kőolajvezeték több helyen is átszeli az ilyen értékes ivóvízkészleteinket. A Csallóközben 18 kilométeres hosszúságban és három vagy négy kilométerre halad a jókai ivóvíztározótól, amely a Nyugatszlovákiai Vízügyi Társaság egyik legnagyobb készlete“, mondta Miklós. Elmondta azt is, hogy ez az elavult kőolajvezeték áthalad a Szlovák Karsztvidék barlangrendszere fölött is.
A volt környezetvédelmi miniszter szerint a jelenleg hatályos törvények tiltják új kőolajvezeték építését védett vízgazdasági területeken keresztül. Paradox módon azonban épp törvényes okoknál fogva nem lehet a régit sem áthelyezni. „Megmaradt tehát a régi kőolajvezeték a Csallóközben. Érvényben maradt az is, hogy tilos új vezetékeket építeni, amelyek kárt okoznának nem csak a Csallóközben, hanem a Szlovák Karsztvidéken is, ahol a kőolajvezeték átszeli a barlangokban gazdag Szilicei Fennsíkot, de a törvény azt sem tenné lehetővé, hogy például esetleg áthelyezzék a kőolajvezetéket a Szoroska alá tervezett alagútba vagy bárhova máshová, ahol biztonságosabban lenne ellenőrizhető“, állítja Miklós László.
A kormány már 2005-ben foglalkozott a gazdasági minisztériumnak azzal a javaslatával, hogy kőolajvezetékkel kössék össze Szlovákiát Ausztriával, illetve hogy összekössék a Transpetrolt az OMV-vel. „A kőolajvezeték ellen harcoló mai aktivisták a 2004-2005-ös években az akkori terveket tudomásul sem vették, köztük van az akkori kormány egyik akkor még MKP-s tagja is (Simon Zsolt, a Most-Híd alelnöke – a SITA megj.), aki jelenleg szintén aktívan bekapcsolódik ebbe a kampányba“, szögezi le. Miklós szerint a projektet a környezetvédelmi minisztérium állította le, amelyet annak idején ő vezetett. „Az esetet a törvény értelmében a környezeti hatását vizsgálva kezeltük, az érintettek elfogadták a környezetvédelmi minisztérium negatív állásfoglalását és nem tört ki belőle botrány, hiszen tulajdonképpen nem volt mit sem szóvá tenni, sem megírni“ mondta és hozzátette, hogy nem emlékszik rá, hogy egyáltalán megjelent-e az eset valahol a sajtóban. „Én ezt persze nem vetem senkinek a szemére, én akkor annak örültem, hogy az esetet sikerült a környezetvédelem javára megoldanunk“ értékeli évek múltával az akkori helyzetet. „Számomra, mint környezetvédelmi miniszter számára döntő fontossága a belügyminisztérium állásfoglalásának volt, amely úgy szólt, hogy a tervet nem szabad megvalósítani, mert üzemzavar esetén nem szavatolja a vízkészlet hatékony védelmét“, állítja az MKP képviselője.
SITA
