POZSONY április 23. (WEBNOVINY) – Ivan Gašparovič köztársasági elnöknek a törvények visszautalásánál nem kellene a parlament másik kmaráját helyettesítenie. Ez a véleménye Peter Miššíknek, az SDKÚ-DS képviselőjének. Az alkotmányjogi bizottság ülésén azt vetette az államfő szemére, hogy a főiskolai törvény módosítását anélkül utasította el, hogy jogilag megindokolta volna vagy közölte volna a képviselőkkel törvényalkotási kifogásait. Miššík szerint a köztársasági elnök beavatkozik a parlament törvényalkotói kezdeményezésébe is, például azzal, hogy a hazafiassági törvényt egyetlen megjegyzéssel küldte vissza, mégpedig azzal, hogy elnapolta a hatályba lépés időpontját.
Az SDKÚ-DS képviselője hangsúlyozta, hogy ha a parlamentben marad a következő választási ciklusban is, javasolni fogja, hogy vegyék el az államfőtől azt a jogkörét, melynek értelmében indoklás nélkül is visszautalhatja a törvényeket. A szlovák alkotmány értelmében a köztársasági elnök megvétózhatja a törvényt, de csak abban az esetben, ha felsorakoztatja annak konkrét indokait is. Ezzel szemben a törvény visszautalását újratárgyalás céljából indoklás nélkül is a parlament házszabálya teszi lehetővé az államfőnek. Miššík épp ezt a szabályzást szeretné kihagyni.
Követeli egyúttal, hogy Gašparovič személyesen magyarázza meg a vétó okait a képviselőknek, ha azt korábban legiszlatív úton nem tette meg.
Miššík véleményével egyet értettek a koalíciós képviselők is. Az alkotmányjogi bizottság elnöke és egyúttal a főiskolai törvény módosító indítványának szerzője, Mojmír Mamojka a SMER-SD-ből leszögezte, hogy ha egy törvényt a parlament 112 képviselője megszavaz, tekintet nélkül a pártállásukra, a köztársasági elnöknek alaposan fontolóra kellene vennie azokat az okokat, amelyek miatt a törvényt visszautalja a parlamentbe. Elcsodálkozott afölött, hogy Gašparovič indoklás nélkül vétózta meg a főiskolai törvény módosítását, Katarína Tóthová ĽS-HZDS-képviselő, az alkotmányjogi bizottság alelnöke is. Bár szerinte a köztársasági elnök magyarázkodása terjedelmesebb volt, mint maga a törvény, hiányoztak belőle a konkrét kifogások és a legiszlatív indokok.
Mária Dreninová, az elnöki iroda legisztív osztályának igazgatója azzal védekezett, hogy a törvény nem teszi kötelezővé az indoklás legiszlatív formában való megfogalmazását.
Radoslav Procházka alkotmányjogásznak az a véleménye, hogy az államfő részéről a vétójog alkalmazása összhangban van a törvénnyel és a demokrácia elveivel és nem avatkozik bele a nemzeti tanács függetlenségébe. Procházka nem látja okát a parlament és a köztársasági elnök jogviszonya megváltoztatásának. A parlament másik kamarájának létrehozása szerinte akkor jöhetne számításba, ha komplex változáson esne át az egész választási rendszer. Tekintettel azonban a nagy mértékű decentralizációra és főleg arra, hogy milyen kis ország Szlovákia, úgy véli, a másik kamara nem tenne eleget a hozzá fűzött elvárásoknak.
SITA