BELGRÁD március 24. (WEBNOVINY/Makfax) – Asz egykori Jugoszlávia utódállalami, köztük is elsősorban Szerbia szerdán emlékezett meg a 78 napig tartó bombázás kezdetének 11. évfordulójáról. Az Északatlanti Szövetség (NATO) tagállamainak hadseregei azzal a céllal végezték berepüléseiket, hogy véget vessenek a Szlobodan Milosevics köztársasági elnök által irányított kormány etnikai tisztogatásainak. A bombázás során több szerb stratégiai épületet a földdel tettek egyenlővé, a bombák áldozata lett számos iskola, kórház és az állami televízió épülete is.
A NATO a bombázást 1999. március 24-én, középeurópai idő szerint 19 óra 30 perckor kezdte el azt követően, hogy Milosevics autokrata jugoszláv államfő elutasította annak a békeszerződésnek a megkötését, amely véget vethetett volna a koszovói albán szeparatisták elleni súlyos támadásoknak. A bombázás halálos áldazatinak számát illetően eltérnek a becslések. A szerbek 3500 áldozatról beszélnek, más adatok szerint 1200 ember halt meg. Az anyagi kár mintegy 30 milliárd amerikai dollárra becsülhető.
A támadások 1999. június 9-én a Kumanovo macedón városban aláírt megállapodással és a Biztonsági Tanács 1244-es számú rezolúciójának elfogadásával értek véget. Többszöri sikertelen diplomáciai közbelépés után az országban dúló válság politikai megoldását az akkori finn államfő, Martti Ahtisaari és Viktor Csernomirgyin volt orosz kormányfő zárta le. Milosevics államfő ezt követően fogadta el azt a javaslatukat, hogy a nemzetközi közösség békealakulatokat küldjön Koszovóba.
Az egykori szerb tartomány, melynek területén túlnyomórészt az albán kisebbség élt, nem egész 10 évvel később, 1998-ban, Belgrád határozott tiltakozása ellenére, egyoldalúan kikiáltotta Koszovó függetlenségét. Koszovó függetlenségét eddig a világ 65 országa, köztük az Egyesült Államok ismerte el és öt kivételével az Európai Unió tagállami is elismerték Koszovót mint független államot.
SITA
