POZSONY szeptember 1. (WEBNOVINY) – Szlovákiában államünneppel emlékeznek meg ma a szuverén állam legfontosabb törvényének- az SZK Alkotmánya- elfogadásának napjáról. A Szlovák Nemzeti Tanács az alaptörvényt 1992 szeptember elsején fogadta el, 5.ülésén. A jelenlévő 134 képviselő közül 114 szavazott igennel, 16 ellene voltak, és négyen tartózkodtak. Az SZK Alkotmányát ünnepélyesen 1992 szeptember 3-án a pozsonyi Várban Ivan Gašparovič az SZK Nemzeti Tanácsának elnöke és Vladimír Mečiar kormányfő írták alá.
Az alkotmány a társadalmi berendezésről, politikai szervezetről és a polgárok helyéről szóló jogi rendelkezések összegezése, melyek kötelezőek az ország minden szerve és polgára számára. Az alkotmányt a preambulum és 9 fejezet alkotja. Rendelkezik az alapvető jogokról és szabadságokról, politikai jogokról, a nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok jogairól, a szociális, kultúrális és gazdasági jogoról, a birósági és jogi védelemre valo jogról. Az alkotmány meghatározza a hatalom három részre való osztását, ami a jogállam egyik alapelve. Ennek alapján a törvényalkotást az SZK-ban a Nemzeti Tanács, a végrehajtó hatalmat a kormány és az elnök, a birósági hatalmat az SZK Alkotmánybírósága valamint a független és pártatalan biróságok gyakorolják. Az alkotmány nagyobb része 1993. január elsején, tehát az önálló Szlovák Köztársaság létrejöttének napján lépett érvénybe.
Idén az SZK Alkotmányának napjára rányomja bélyegét a pozsonyi-dévényújfalui hétfői tragédia. Az őrült gyilkos lövöldözését 8 ember- köztük maga a tettes – nem élte túl. A kabinet lemondta a Kormányhivatalban korábban tervezett Nyitott ajtók napját. A nyilvánosság e helyett 1O órától aláírhatja a hivatal előcsarnokában elhelyezett részvétnyilvánítási íveket.
A kormány tagjai ma 17 órától misén vesznek részt a pozsony Szent Márton Dómban.