POZSONY február 15. (WEBNOVINY) – A mádiumok bár írnak a diszkriminációról, de arra nem kínálnak megoldást, miképpen távolítható el a jelenség a közéletből. Erre mutatnak rá a Polgár, demokrácia és felelősség polgári társulás által 2009. február 15. és 25. között végzett felmérés eredményei. A társulás a felmérést a SITA hírügynökséggel karöltve végezte, belevonva különböző irányvételű és típusú médiumokat. Górcső alá kerültek napilapok, hetilapok, hírügynökségi, rádiós és tévé-hírek, heti rendszerességgel közvetített műsorok, riportok és internetes újságok is. Az antidiszkriminációs törvény alapján kidolgozott szempontokat figyelembe véve összesen 29 208 híranyagot vizsgáltak meg.
Az aktivisták elsősorban arra voltak kiváncsiak, hogyan ír a sajtó a diszkrimináció okairól, miképpen vonják felelősségre a hatalmat, hogyan tájékoztatják a közvéleményt a problémáról és milyen kommunikációs eszközöket használnak a probléma feldolgozásához. „Megállapítottuk, hogy a diszkriminációról és a vele kapcsolatos jelenségekről, a diszkriminált személyekről és embercsoportokról sokat írnak“ – mondta Janka Debreceniová, a Polgár, demokrácia és felelősség polgári társulás szakértője. Szerinte ez azt jelzi, hogy az újságírók komoly problémaként kezelik a kérdést, a másik oldalon azonban maga a probléma felvetése nem tükrözi vissza a saját felelősségtudatukat. „Alapjában véve csak nagyon kis mértékben, vagy egyáltalán nem úgy közelítettek a dologhoz, hogy ez emberi jogi kérdés. Vagyis az újságírók írtak vagy beszéltek a diszkriminációval összefüggő jelenségekrő és a diszkriminált személyekről vagy embercsoportokról, de nem nevezték a kérdést diszkriminációnak“ – mondta Debreceniová. Szerinte egyetlen vizsgált anyagban sem történt említés az antidiszkriminációs törvényről, amely elméleti síkon számos eszközt tartalmaz a diszkrimináció elleni hatékony harchoz. „Egyetlen újságcikk vagy műsor sem foglalkozott a diszkrimináció elleni védekezés jogi lehetőségeivel“ – mondta a szakértő. Ez az egyik oka annak, hogy a diszkriminációnak kitett emberek miért nem védekeznek a bíróságokon. Nem tudják ugyanis, miképpen tehetnék ezt.
A jogász szerint a vizsgált időszakban sok szó esett a nemezetiségről, mint a diszkrimináció okáról. Az újságírók sokat foglalkoztak a nyelvtörvénnyel és a közoktatási törvénnyel. „Összefüggésben lehet ez azzal, hogy a magyar kisebbségnek képviselete van a legmagasabb szintű hatalmi struktúrákban“ véli a szakértő, aki szerint ez a körülmény szinte teret nyit ahhoz, hogy a témával foglalkozzanak.
SITA