Az Osztrák Monarchia 1821-ben készült részletes térképén Budapest még nincs ott. Két önálló várost tüntet fel a térkép, Ofent és Pesthet. A két várost németek, magyarok és szlovákok lakták, egy ideig azonos számban. Ofenből Buda lett, később Buda és Pest egyesült és létrejött Budapest. A 19. század elejétől egészen az 1918-as fordulatig Budapest volt a szlovák kulturális, művészeti, irodalmi, újságírási és politikai élet egyik központja. Hiszen valamikor Budapesten, majd később Chicagoban élt a legtöbb szlovák lakos. Kollár Pesten írta meg a Dicsőség lányát (Slávy dcéra). A Štúristák közül Babylon alkotta meg a szlovák gasztronómiai terminológiát és három kiadásban adta ki modern szlovák nyelven íródott szakácskönyvét. A szlovák lapoknak is itt voltak a szerkesztőségei. Az egyszerű emberek kőművesként dolgoztak, szolgáltak, piacon árultak, kereskedők, tanítók és tanárok voltak. Egészen 1919-ig, tehát amíg nem költöztek át Pozsonyba, itt működtek a jeles szlovák nyelvtudósok, köztük Štefan Hlavatý is. Itt működtek a szlovák tudósok. Tanultak a festők. 1919 után sokan áttelepedtek Szlovákiába, néhányan az óceánon túlra, de számos könyv, festmény és más művészeti tárgy Budapesten maradt. Hasonló a viszonyuk Budapesthez a románoknak, a horvátoknak, a szerbeknek, a ruszinoknak és az osztrákoknak is, akik vagy Burgenlandból, vagy sok más és bonyolult viszony miatt az Osztrák-Magyar Monarchaiából származtzak. Ennek a helyzetnek az alakulása járult hozzá ahhoz, hogy Budapest lett az olyan műtárgyakkal és a könyvekkel való kereskedés központja, amelyeknek kötődésük van az egész egykori monarchiához, sőt, az egész Közép–Európához. Ám a térség művelt és módos lakossága már hosszú ideje lelte kedvét a széleskörű műgyűjtésben. Ezért sem lehet meglepő, hogy New York-on és Londonon kívül az ázsiai régiségekkel, vagy más exotikus műtárgyakkal való legélénkebb kereskedés épp Budapesten van. Az egykori műgyűjtők érdeklődését különösen az antik műemlékek és az ókori olasz és francia művészetek keltették fel. Mindezzel nagyon eleven kereskedelem folyik a mai Budapesten. Akit elbűvöl minden, ami szép és aminek értékét az évek bizonyítják, annak nem okvetlen a londoni vagy a New York-i árverésekre kell elmennie, hiszen elég ellátogatni Budapestre. A Webnoviny olvasóit a SITA ezért is kivánja tájékoztatni a műtárgyakkal és a régiség számba menő könyvekkel foglalkozó piac legfontosabb eseményeiről.
Könyveket kínáló antikvárium bárhol található Budapesten, de a Múzeum Körutat a könyes antikváriumok utcájának is nevezik. Egyikük a Honterus Antikvárium. 2010. március 26-án ebben az antikváriumban tartják a könyvérdekességek és nyomtatványok 78. aukcióját. 554 könyv kerül kalapács alá. A magyar vásárlók számára az aukció fénypontja minden bizonnyal Petőfi 1845-ből származó, 70 oldalas könyve lesz, amelynek a kikiáltási ára 600.000 forint (+ az árverési költségek). Árverésre kerülnek a Magas Tátra-i légúti gyógyfürdőket bemuató brossúrák és a Vyhne-i fürdő 1906-ból származó propagációs brossúrája is. Megvételre kínálnak az orvosoknál és a pácienseknél is érdeklődésre számító, terjedelmesebb munkát a Pöstyéni fürdőről. Kiváló az atlaszok és térképek kínálata is, melyek közü Görög 1817-ből származó atlasza emelkedik ki. Gyönyörűek a cipészek szakfolyóiratai. Találunk itt nagyszombati egyetemi nyomtatványokat, valamint német és francia történelmi tárgyú munkákat is. A hölgyek figyelmét a 19. század feléből származó divatlapok és az ugyanebből az időből származó tetszetős cipész-folyóratok kelthetik fel.
Részletes tájékoztatás a www.honterus.hu honlapon található.
